|
|
Mátrafüred történelme
Tartalom: Önállósodással kapcsolatos események
Önállósodással kapcsolatos események
A Heves megyei hírlapban megjelent cikkek foglalkoznak legtöbbet az önállósodással kapcsolatos eseményekkel. Bár a cikkek nem mindig pártatlanul tudósítanak a fejleményekről, mégis itt lehet legjobban nyomon követni az eseményeket. A linkek időrendi sorrendben követik egymást. A legfrissebb hírek legfelül található.
Heves Megyei Hírlap - Időszerűség és elodázás
Heves Megyei Hírlap -
Eleget gyűjtöttek, szavazhatnak
A honfoglalás után Árpád fejedelem a Mátrát és vidékét az Edö és Edömér testvéreknek adta. Edömérnek jutott a keleti rész, és a bércen talált pogányvárban ütötte föl sátrait. A két testvértl származott az Aba-nemzettség.
Első birtokosa Edömér unokája, Bene volt. Bene vitéz építtette a Bene várat, amely két hegyi patak - a Kalló és a Csatorna patak - találkozása fölött északra, 471m magasan épült a Vártetőn. Az Aba nembeli Csobánka a tatárjáráskor elpusztult benei várat 1250 körül újból felépítette. Csobánka mátraaljai nagybirtokos volt, javai fiai közt osztályra kerülvén János ispánnak jutott a benei vár, az ősi tűzhely. János fiai: László, Sámuel és Dávid a várat, a vár alatti várost, a külvárost az 1301 -es osztálylevél értelmében három részre osztották. Az erdők, berkek és cserjék közösek maradtak. A benei szőlők földbérbe kapott borán egyenlően osztoztak. A benei egyház kegyurasága szintén közös maradt. A város a Bene-patakon túl, a Kis-sástó - Kőporos - Beneháza-laposa területén helyezkedett el. A vár alatti település első okleveles előfordulása 1299, ahol Bene (ZurdukybeneJ) néven szerepel. A Benevár birtokközpont, földesúri székhely volt. Döntő befolyást gyakorolt a környék életére a XIII-XIV században. Vártető, Kis-sástó, Beneháza-laposa helynevek a mai napig őrzik az egykori település emlékét.
A Csobánkák sorsa megpecsételődött, amikor Csák Máté oldalán 1312 -ben elveszítették a rozgonyi csatát. Róbert Károly 1327. évi királyi levele a Csobánkákat földönfutókká tette, s így Bene vára urat cserélt. A király Szécsényi Farkas Tamásnak adományozta. Bene virágzó korát, mint egy nagy uradalom központja, Tamás vajda idejében élte. Tamás vajda 1342 után vonult vissza, és Mihály püspök öröksége közé számítják, 1394 -ben Kónya-bán fiai birtokolták Benét, 1424 -ben a királyé, 1497 -ben a Kanizsaik birtokaként emlegetik Benét a puszta várhellyel. A várat 1450 körül a husziták rombolták le.
A Bene-patak vizén virágzott a kalló és malomipar. 1301 -ben 12 malom működött a külvárosban. Kevés külváros volt az országban 1301 -ben, amely olyan virágzó iparéletet tudott volna felmutatni, mint a benei malomszer utcáin lehetett látni Bene külvárosában. Bene-puszta a későbbi évszázadokban is a mátraaljai molnárság legszámottevőbb településének számított, hiszen egészen a múlt század közepéig, közel 30 vízimalom dolgozott itt. Egyetlen emléke ez a malom-sor a régi Bene városának. 1909 -ben már csak négy működőképes malom állt, a többi átalakult nyaralókká, fürdőkké.
Bene-puszta területe: 3383,81 kat. hold tölgyes, bükkös, hársas és fenyves erdejével nyugatról a solymosi, északról a parádi, keletről a markazi és veresmarti rengetegegtől határolva. Amikor a gyáripar tönkretette Bene-puszta malom és szűrposztó iparát, lépett föl Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd eszméjével, egy a Magyarországi Kárpát-egyesület Mátra-osztályának fölállításával. A Mátra-osztály célja volt megismertetni az egész turista világgal a nagy múltú Bene-pusztát. A Mátra összes forrásait kitisztíttatta, ezzel élvezhetővé téve 5-6°C -os kristálytiszta vizét, turistautakat, menedékházakat építtetett.
1882 -től már Mátrafüred néven írta be nevét a történelembe. Ma kedvelt kirándulóhely, klimatikus gyógyhely. Igényes szállások, éttermek, népművészet, ajándékboltok várják a turistákat. Minden évszakban páratlan szépségű túrautak vezetnek a Mátra erdeibe, ahol gyors folyású hegyi patakok csobognak. A Mátra gazdag állat és madárvilága mindenki számára élményt nyújt.
A Pálosvörösmarti út 2. szám alatt áll a hajdani Bene-csárda, a település egyik legrégibb háza, amelynek története az 1700 -as évekig nyúlik vissza. A ház falán emléktábla őrzi, hogy 1829. szept. 1 -jén itt aludt a költő, Vörösmarty Mihály. A hagyomány szerint a csárda törzsvendége volt a híres-hírhedt betyár, Vidróczki. Az 1900 -as évektől egészen 1988 -ig közoktatási feladatokat látott el az épület. A gazdátlanná vált épületben az 1990 -ben alakult Bene Egylet talált otthonra. A Bene Egylet Mátrafüred hagyományőrző és közművelődési egyesülete. 1991 tavaszától vehették birtokba az akkor igen elhanyagolt állapotban lévő ingatlant. Az egylet rövid múltja ellenére komoly szerepet tölt be Mátrafüred életében, mely az idelátogató turisták mindennapjaira is hatással van. Évente megrendezik az egyleti bálat és a benei búcsút, melynek gyökerei 1713 -ig nyúlnak vissza. Az az évi pestisjárvány után döntött úgy Gyöngyös város szenátusa, hogy minden évben Keresztelő Szt. János napján hálaadó szentmisét és búcsút tartsanak az akkori Benén, a pálosok hajdani kápolnájában. A múlt század végén abbamaradt hagyományt elevenítette fel pár esztendeje a Bene Egylet. A kis templom ma is áll, átellenben a Bene-házzal.
Forrás: Mátrainfó - http://www.matrainfo.hu/
A 375m magasan álló kilátót 1900 -ban építettek, a két világháború között felújították. A Dobogó-kő hegyen épült kilátó nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta. A hegy nevének eredete egyes vélemények szerint onnan ered, hogy a hegy úgy dobog, mintha belül üres volna. A kilátóból dél felé Gyöngyös, észak-északkelet felé a Kékes és a Mátra völgyeinek vonulata látszik.
Forrás: Mátrainfó - http://www.matrainfo.hu/
|
 |
|
